Falutörténet
2. Balozsameggyes
Balozsa, és Meggyes községek egyesítésével jött létre.
Balozsa
Latin neve a Bázius = Balázs szláv változata. Területe az őskortól kezdve számos leletet takar. 1251-ben a vasvári várispánsághoz tartozott és akkori lakói királyi erdőőrzők voltak. Déli része azonban már 1250 körül Zech fia Pálé volt. IV. László király 1275-ben a balozsai erdőőrök földjéből a Rábán túl eső részt, mely nem volt település, vitézségük jutalmául a Rumy család őseinek adományozta. A Rábán innen eső részt pedig a faluval együtt ugyancsak hadiszolgálataik fejében utódaik nyerték Róbert Károlytól. 1323-ban Zech birtoka is a Rumy családé lett. 1342-ben a Rumyak rábai malmát említik. A Rumy család ősi fészke Rum volt. Onnan birtokolta Balozsát is. Balozsának 1697-ben 34 lakosa volt. A XVIII. században már más birtokosok is voltak Balozsán. Ezeknek azonban csak 1-2 jobbágyuk volt. 1734-ben feljegyezték, hogy Balozsa egyetlen utcából állott. A déli házsort Rum-Balozsának, az északit pedig Meggyes-Balozsának mondták. 1828-ban már 115 lakosa volt.
Meggyes
1251-ben említik először. 1298-ban már a Meggyesy család birtokolta. Meggyesy Szőke Mihály 1329-ben meggyesi birtokrészét egészében az egyháznak hagyományozta.
A Meggyesyek sokat küzdöttek a kovácsi földesurakkal, előbb a Kakas, majd a Pethő családdal, akik nem csak a templom birtokát vették hatalmuk alá, de ismételten háborgatták Meggyes határát is. A Meggyesy család népesedése miatt az ősi birtok idővel elaprózódott. A család férfitagjai végül elköltöztek a faluból. Meggyes később már csak leányágon öröklődött. Meggyesen 1741-ben is csak 5 jobbágyot írtak. 1828-ban pedig azt jegyezték fel, hogy jobbágyok nincsenek. Sőt nem is emlékeztek arra, hogy valaha is lettek volna Meggyesen jobbágyok. Tehát a kis birtokrészen a tulajdonosok maguk dolgoztak. "Kézi munkával és feleségeik után nemesi birtokbul és mezzei gazdaságbul élnek." Azt is hozzátették, hogy "katonatartást szenvednek".
A terjeszkedő ikervári uradalom a múlt század második felében Meggyes felé is utat talált. Gróf Batthyány Lajos özvegye Elemér fia számára itt építette fel Jánosmajort. Addig Meggyesben a Meggyesyeken kívül más nagybirtokos család nem szerepelt. Azok a köznemesek viszont akik időközben Meggyesen éltek, házasság révén ugyancsak a Meggyesy családhoz tartoztak. Meggyesy leányt vett el Tulok János is, aki részben öröklés, részben vétel útján a családi birtok egy jelentős részét ismét egy kézben egyesítette.
A fent ismertetett két falu 1889 óta Balozsameggyes néven szerepelt egészen 1970-ig, Meggyeskovácsi létrejöttéig.